Nem pocsékolnám a képernyőt előtörténetre és bemutatásra, úgyis mindenki tudja, miről van szó. A StarCraft az RTS-ek Szent Grálját jelentette sokáig, és sok játékos szerint máig nem talált legyőzőre a műfajban. Ennek megfelelően egy jó hónapja kellően gyermeki lelkesedéssel, ujjongva konstatáltam, hogy bizony én is kaptam béta kulcsot a világ leendő legjobb RTS-éhez. Lássuk hát, miről is van szó!

Röviden úgy tudnám megfogalmazni, hogy „ugyanaz, de mégis más”. A régi StarCraft játékosok az első pillanattól kezdve otthon érezhetik magukat a játékban, az alapkoncepció semmit sem változott. Kis munkásainkkal bányászunk kristályt és gázt, fejlesztgetünk, aztán a kellő pillanatban egy nagyobb sereggel lerohanjuk az ellenfelet. Épületek és egységek tekintetében történtek ugyan változások, de az alap játékmenet többé-kevésbe a régi maradt. Ezért aztán kap mostanában hideget-meleget egyaránt a játék. Egy részről a régi játékosok üdvözölték, hogy csak kicsit kell csiszolni a bevált SC1-es taktikáikon, mivel azok szinte egy az egyben átültethetőek az új játékba, és a nosztalgiaérzés sem elhanyagolható. A másik oldal pedig pont ugyanezt sérelmezi, hogy 12 év után csak egy fránya grafikai ráncfelvarrásra telt a Blizzardtól. Persze azért nem ilyen egyszerű a dolog, de vizsgáljuk meg alaposabban, mit is derítettünk ki a béta alatt!

Ami elsőre feltűnik, az az új Battle.net, ami a játék főmenüjeként is funkcionál. Sajnos a LAN játék lehetőségét kivették ilyen-olyan okok miatt, viszont kaptunk egy teljesen új online felületet, ami immáron integrálva van, nem külön rendszer. A játékba belépve megtudhatjuk a frissebb híreket, átnézhetjük a ranglistákat és persze tarthatjuk a kapcsolatot a többi B.netes ismerőssel IM-en és beszédben is. Ehhez sajnos be kell lépni a játékba (nincs Steam-szerű kliens egyelőre), így egy kicsit körülményes, ha csak beszélgetni szeretnénk, de a játékhoz pont optimális. A rendszer követi játékbeli ténykedéseinket, és mindenféle statisztikákat készít nekünk, amivel követhetjük fejlődésünket és villoghatunk a haverok előtt. Az új replay rendszer hatalmas áttörés a régihez képest. Persze eddig is visszanézhettük a csatáinkat, de nem így. Kezdetnek, a játék automatikusan ment minden csatát, nincs olyan, hogy jajj, elfelejtettem lementeni. Ezen kívül egy ordas nagy rakás információt és statisztikát is kapunk, mind valós időben: bevétel és kiadás/mp, milyen arányban költünk épületekre/egységekre/fejlesztésre, éppen milyen és hány épületünk/egységünk van stb. Minden, amit valaha tudni akartál, most tálcán kínálja a játék, így ha valami nem jött össze, azonnal látni lehet, hol volt a hiba a haditervben, vagy ha éppen győzelmet arattál, akkor hogyan sikerült összehozni. Persze nemcsak a saját, hanem ellenfeleink és szövetségeseink statisztikáit is követhetjük visszajátszásnál, még azt is beállíthatjuk, hogy éppen kinek a szemszögéből nézzük a történéseket. Ami pedig a legjobban tetszett, hogy még azt is rögzíti a játék, hogy kinek éppen hol van a kamerája és mikor mire kattint az egységeknél vagy a menükben. Mintha ott állnánk ellenfelünk mellett és a monitorát néznénk. Nagyon jó támpont a fejlődéshez és a taktikák elleséséhez.

Az új matchmaking rendszer lehet talán a legfontosabb a multis játékosok számára, és azt kell mondjam, egész jóra sikerült. A véletlenszerű partnerválasztás kicsit félelmetesnek tűnhet az új játékosok számára, mert ugye kaphatunk mindent az arcunkba a totál n00boktól kezdve, akik két zerglinget nem tudnak keresztbe tenni, egészen az Üb3r Pr0 játékosokig, akik másodpercek alatt lerusholják a plazúrt az egónkról, mielőtt akár egy egységet is kiköhögnénk. Szerencsére a rendszer igen jól működik, kissé talán túl jól is. A fejlesztők szerint ez így nem pálya, mert ha folyamatosan csak velünk megegyező képességű játékosok ellen játszunk, az unalmas. Ezért aztán beépítettek egy kis véletlenszerűséget is az ellenfélosztóba, így néha bizony kapunk majd a szélsőségekből is, csak hogy érezzük a törődést. :-)

Mint mondtam, az alap dolgok nem változtak, ugyanúgy három faj képviselteti magát: Terran, Zerg és Protoss. Az alapvető karakterisztikák sem változtak. A Terran továbbra is a moduláris bázisokat és a mobilitást helyezi előtérbe. A fontosabb épületek képesek felemelkedni és repülni, így veszély esetén tokkal-vonóval átköltözhetünk egy biztonságosabb helyre, vagy akár már a bázisunkon összehegesztett, kész épületekkel mehetünk kitelepülni. Főbb változás, hogy a Command Centerbe beküldhetjük a munkásokat, ha támadás ér, és egy hatalmas ágyút is szerelhetünk a tetejére, ami ha nem is ér túl sokat, de időt adhat nekünk, hogy odavezényeljünk egy felmentő sereget. A Supply Depókat immár gombnyomásra a föld alá süllyeszthetjük, hogy az egységek el tudjanak menni, így akár falakat/barikádokat építhetünk, működő „kapuval”. Egységek tekintetében elég nagy változások történtek, innen leginkább a Medic és a Dropship összekombinálása lehet fontos, ami így Medivacként egyszerre gyógyít és szállít is. Az új egységek közül a Thor a legszembetűnőbb, ami egy hatalmas mecha méretes ágyúkkal (és igen erős germán akcentussal), de persze a régi nagy kedvenc Siege Tank és a Battlecruiser is megmaradt.

A Protoss oldal eddig igen erős és felettébb drága volt, ami nem változott sokat a második részben sem. Pylonokat még mindig tucatszám kell építeni, de az új Warp Prism, ami csapatszállító és mobil Pylon is egyben, nagy taktikai lehetőségeket tartogat, főleg az új Warp Gate rendszerrel. A Gatewayből immáron egy fejlesztéssel Warp Gate-et csinálhatunk, ami így a legyártott egységeket bárhova teheti pályán egy Pylon hatósugarán belül (ami egy jól eldugott Warp Prism is lehet). Az egységeknél a legszembetűnőbb talán a Mothership, egy gigantikus anyahajó igen veszélyes képességekkel, és a Colossus, ami egy hatalmas háromlábú lépegető egyenesen a Világok Harcából, nem meglepő módon pásztázó halálsugárral operál. Hosszú lábainak hála simán közlekedik különböző magasságú platformok között le és fel, így vigyázni kell vele, ám van egy gyengesége is: olyan magas, hogy földi és légi fegyverekkel egyaránt lehet sebezni. Persze a jól ismert Carrier és Zealot megmaradt, így hiányérzetünk nem igazán lesz.

A Zergeknél történtek talán a legnagyobb változások. Persze a „zergelés” megmaradt, így még mindig hordákban gyárthatjuk és küldhetjük halálba az olcsó egységeket, de néhány igen nagy változás azért történt. Egyrészt a bázisvédelmet igencsak lebutították. Nincs már „análisan inzultáló” Sunken Colony és légvédő Spore Colony sem. Helyettük a két mobil „épület” került be, a Spine Crawler és a Spore Crawler. Gyengébbek és sebezhetőbbek korábbi társaiknál, de ha kell, gombnyomásra kiugranak a földből és újból beáshatjuk őket más helyen. Az újdonságok között szerepel még a Roach, ami beásva is tud mozogni és igen erős földi célpontok ellen (rusholásra kiváló), valamint a Blood Lord, ami a Devourer helyettese, de nem spórákat hanem kicsi és igen ideges Broodlingokat hajigál a célpontjaira. Fontos újítás még a Queen, ami már nem repül, viszont tud gyógyítani és a lárvák termelését is serkentheti.

Tudom, nem mondtam túl sokat, ez még mindig csak a jéghegy csúcsa, de a majdani ismertetőhöz is kell anyagot hagyni. :-) Ráadásul a kiadásig még sok minden változhat és valószínűleg fog is, a Blizzard folyamatosan ontja a patcheket és finomítja a játékmenetet. Úgy látszik, ők tényleg egy kész játékot szeretnének kiadni, ami igen dicséretes. Az új játékosok egy remek és újdonságokkal teletömött játékot üdvözölhetnek, a régieknek pedig olyan lesz, mintha új cipőt vettek volna: kényelmes, de azért szokni kell egy kicsit, mire bejáratódik. A Blizzardnak sikerült megtalálni az arany középutat. Hűek maradtak a StarCraft világához és a játékhoz, így a régi játékosok otthon érezhetik magukat, de a temérdek újdonságnak hála mégis újszerű érzést és játékélményt kínál.

A Wings of Libertyről, az első egyjátékos kampányról eddig nem sok derült ki, de ha a multiplayer bétát vesszük alapul, akkor nyugodtan kijelenthetem: ütős lesz! Július 27-én kapjuk majd kézhez a világ legjobb RTS-ének második részét. Tűkön ülünk! :-)

forrás: pcdome

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.